Berlini tárlatvezetés közel-keleti menekülteknek
Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.
Bassár a berlini Pergamon Múzeumban, az ókori Istár-kapu előtt (Fotók: BBC News)
A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak területén.
Ma a hatalmas építmény a berlini Pergamon Múzeumban található.
S a látogatóknak ez nem csupán lenyűgöző, hanem felkavaró is, mivel menekültek, s a kapu hazájukra emlékezteti őket, ahonnan menekülniük kellett. Sokuk Irakból származik, mások pedig Szíriából.
A berlini állami múzeumok egy csoportja, kétszer egy héten, ingyenes, főként menekülteknek szóló vezetéseket szervez, amelyek során a Közel-Kelet – ma Németországban található – ókori emlékeit tekintik meg.
Ami azonban igazán szokatlan ebben a tárlatvezetésben, hogy a tárlatvezető, Basár, szintén menedékkérő. Szíriából menekült el, és hat hónapja tartózkodik Németországban. Húsz évig dolgozott szíriai múzeumokban, és az ókorra szakosodott. Jelenleg egyike annak a tizenhét menedékkérőnek, akiket a berlini állami múzeumok idegenvezetőnek képeznek ki.
Fizetésként a szokásos múzeumi tárlatvezetési díjat kapják, negyven eurót az egy órás vezetésért. Ez segíti beilleszkedésüket, megkönnyíti számukra a visszatérést a munkába és helyreállítja az önbecsülésüket.
Az ötletgazda, Stefan Weber professzor, a múzeum iszlám művészeti szakértője
„Tisztelnünk kell az országot, amely kitárta a kapuját előttünk, ugyanakkor büszkének kell lennünk a kultúránkra”, mondja Basár. „Amikor a németek esélyt adnak, hogy újra dolgozzak és folytassam azt, amit az elmúlt húsz évben csináltam, az nem csak számomra lehetőség, hanem megmutatja a többi menekültnek is, hogy itt nagyon jó embereket fogsz találni, akik támogatnak, megadják az alkalmat a beilleszkedésre és egy jobb élet megkezdésére. Számomra ez a munka a Pergamon Múzeumban valódi ajándék.”
A látogatók közül sokan még mindig átmeneti menekültszállásokon laknak, gyakran tábori ágyakon alszanak volt tornatermekben, menedékkérelmük feldolgozására várnak, hogy elkezdhessenek munkát keresni. Mindeközben az ilyen kezdeményezések elősegítik a beilleszkedést azáltal, hogy a menekültek megismerhetik új otthonuk történelmét. Hiszen sokan közülük alig tudtak valamit Németországról, mielőtt idejöttek.
1945 Berlin. A menekültek az ilyen képekből merítenek erőt
A szervezők meglepődtek, hogy mi izgatja a menekülteket leginkább. A romokban heverő, háború utáni Németországról készült képek és filmfelvételek különösen izgalmasnak bizonyulnak, állítja Stefan Weber professzor, a berlini Iszlám Művészet Múzeumának igazgatója és a kezdeményezés ötletgazdája. Ahogy Németország újraépítette városait és gazdaságát a második világháború után, az a példa, hogy egy ország talpra állhat an háború után.
„Németország elpusztítása sok menekült számára nagyon fontos, mert látják milyen volt az ország 1945-ben. Reményt ad nekik, hogy a háborús pusztítás nem a történelem vége.”
Rasszán a vezetés résztvevőinek egyike. Irakból menekült el néhány hónappal ezelőtt, ahol angol irodalmat tanult és az iraki védelmi minisztériumban dolgozott.
Egy zsúfolt gumicsónakon érkezett Törökországból Görögországba, majd két hétbe telt, amíg a Balkánon keresztül Németországba jutott. Jelenleg menekültszálláson lakik, egy korábbi berlini élelmiszer-áruház épületében.
Megkérdezem, hogy nem érzi-e magát kényelmetlenül, amikor ezeket a hazájából elvitt értékes tárgyakat látja, immár Észak-Európában. Korábban az iraki kormány felszólította Németországot, hogy adja vissza az Istár-kaput.
„Nagyon boldog vagyok, hogy láthatom itt az arab kultúrát”, állítja Rasszán. „Gondját viselik mindennek, noha nem is az ő civilizációjuk. Szép dolog, nem? Olyan, mint egy újjászületés. Az egész világ láthatja itt az arab civilizációt és annak eredetét. Itt emlékezhetek a hazámra a kultúráján keresztül.”
Basár egyetért, különösképpen, ha az Iszlám Állam fegyveresei által részben lerombolt Palmyrára gondol. „Azután, ami ott történt, jó, hogy ezek a tárgyak itt vannak. Amíg válság és háború van, addig rombolás és illegális ásatások lesznek. Számunkra ezek a tárgyak üzenetek, hogy folytatjuk az utunkat, továbbvisszük a kultúránkat és az örökségünket.”
Bassár örül, hogy ezek az ókori emlékek legalább megmenekültek az Iszlám Állam vandalizmusától
Damien McGuinness BBC News, Berlin cikkét fordította: Farkas Mariann
