Könyv korunk vírusáról
Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?
A válasz: igen. A zsidóellenes érzület modernizálódik, s ma már – Izrael Államot a középpontba állítva – többnyire e korszerű nyelven szólal meg. Nyugat-Európában és Amerikában ezt a jelenséget nevezik „új antiszemitizmusnak”.
A Szombat folyóirat kötetének szerzői ezt a kérdést járják körül.
Tudományterületeken átívelő, ám közérthető elemzéseik az időben visszanyúlnak a kezdetekhez, és eljutnak egészen napjainkig.
Bemutatják az új zsidóellenesség európai gyökereit éppúgy, mint ennek kifejlett, modern változatait vagy az iszlám világban elterjedt előítéleteket.
Az izraeli–palesztin konfliktus lángjai – szimbolikusan legalábbis – már rég túlcsaptak a Közel-Kelet határain, s világszerte szélsőséges indulatokat váltanak ki.
E könyv elemzései talán hozzásegítik az olvasót, hogy a fogalmak és események pontosításával, tisztázásával e kérdésben higgadtabb ítéletet alkothasson.
Keresse az Új antiszemitizmus című kötetet a jobb könyvesboltokban, vásárolja, vagy rendelje meg közvetlenül szerkesztőségünktől:
E-mail: info@szombat.org
Telefon: (délutánonként) 311-6665, 302-0744
A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon
A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt)
Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat
2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a
