Gazdasági válság vagy bizalmi válság?

 

A tervezett adományok 10 százaléka érkezett csak be. Egyébként teljesen izgalommentesen, a legszabályosabb papírforma szerint zajlott a Mazsihisz vasárnap tartott évi rendes közgyűlése,amelyen a költségvetés zökkenőmentes elfogadása mellett két új vezetőségi tagot is választottak: Kerényi András és Várnai György budapesti jelöltek lettek a befutók. Feszültségek inkább csütörtökön, a BZSH elnökválasztásának napján várhatók.

 

 Papírforma

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) évi rendes közgyűlése elfogadta a 2012. évi költségvetés eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és – ellenszavazat nélkül – megszavazta a 2011. évi zárszámadást is. A 2013. évi költségvetés megvitatása során elhangzott, hogy egyedül a szeretetkórház intézménye működik zavartalanul. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) például az állami támogatás folyamatos csúszása miatt állandó anyagi bizonytalanságban van, emellett pedig igen nehezen bocsát ki új rabbit. A debreceni hitközségnek januártól nem lesz rabbija – hívta föl a figyelmet Zoltai Gusztáv. Lőwy Tamás főrabbi ugyancsak elhagyja a hivatalát, Amerikába távozik. „A Hegedűs Gyula utcai körzetet sem hagyhatjuk rabbi nélkül” – tette hozzá az ügyvezető igazgató. A jövő évi költségvetés tervezetét végül ugyancsak nagy többséggel elfogadták.

 

Bizalmi válság? – a tervezett adományok 10 százaléka érkezett be

Heisler András korábbi Mazsihisz-elnök, a jövő heti BZSH-elnökválasztás egyik jelöltje ugyanakkor fölszólalt a 2011 évi zárszámadás kapcsán, és megjegyezte: az adományokból tervezett bevételnek csupán a tíz százaléka valósult meg, ez pedig egyszerű pénzügyi fiaskón túl súlyos bizalmi válságot tükröz. Szóvá tette továbbá, hogy a 2011 évi gazdálkodásról szóló anyagban a Mazsihisz tagszervezeteit „részben jogilag önállóaknak” minősítik, holott a Mazsihisz alapszabálya szerint a szövetséget a tagszervezetek hozták létre. Az efféle csúsztatások szerinte rendkívül károsan érintik a budapesti és a vidéki hitközségeket egyaránt.

Ezután jelentette be Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök, hogy a keszthelyi hitközség visszatérési szándékát fejezte ki a Mazsihisz keretei közé. A közgyűlés elsöprő többséggel ezt is megszavazta.

 

 

 

„Radnóti Miklós rabbi úr”

A választási és jelölőbizottság az előző elnök, Dr. Kurucz Ákos lemondása után Kiss Henriettet választotta meg elnökének. A Mazsihisz-vezetőségi pótválasztást ennek megfelelően ő vezette. A tavasszal elhunyt Engländer Tibor, valamint az – Egri Oszkár tavalyi botrányos távozása után – a Mazsihisz jogi képviselőjévé avanzsált és így összeférhetetlenné vált

Gádor György lemondása nyomán megüresedett két helyre öt személyt jelöltek: Freund Jenőt, a miskolci hitközség elnökét, Róna Lászlót Kaposvárról, a zalaegerszegi Siklósi Vilmost, valamint a budapesti Várnai Györgyöt és Kerényi Andrást. Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke arra szólította föl a közgyűlést, hogy „az egyensúly jegyében”, a tényleges arányokat reprezentálandó, budapesti jelöltet válasszanak a posztra.

A közgyűlés még előzőleg a jelölőbizottság megüresedett helyére Balázs Gábor javaslata alapján egyetlen jelöltként megválasztotta Haraszti Sándort, a Magyar Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elöljárósági tagját, a számvizsgáló bizottságba pedig – a Jávor Mátyás halálával megüresedett helyre – az ugyancsak egyedüli jelöltként induló Madej Ferencet szavazta be.

Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi kérdése nyomán a bizottságot vezető Kiss tájékoztatott, hogy a jelölt és házastársa nem állhat a Mazsihisz alkalmazásában. Ekkor nevezte őt „Radnóti Miklós rabbi úrnak”, amit később „a magyar szak átkával” magyarázott.

Csak a Gyurcsány

A szavazatszámlálás ideje alatt Gádor György vezetésével az ajándékozással megörökölt ingatlanok elidegenítéséről döntöttek – egyértelmű többséggel. Nem fogadták el ugyanakkor azt a javaslatot, amelyben a Mazsihisz ifjúsági csoportjához való csatlakozás fölső korhatárát harmincról harmincöt évre emelték volna, ennek azonban pusztán praktikus okai voltak (a teremben jelen lévő küldöttek száma nem érte el az összes küldött kétharmados arányát).

A közgyűlés végül megfogadta Tordai tanácsát: a vezetőség két megüresedett helyére a fővárosi Kerényi Andrást és Várnai Györgyöt választották, akik a szavazás első fordulójában elérték az érvényességhez és eredményességhez szükséges szavazatarányt (Várnai 51, Kerényi 44 voksot kapott).

Napirend utáni hozzászólásában Gálfi György küldött azt sérelmezte, hogy a Mazsihisz vezetése túlságosan megalázkodó, szükségtelen gesztust tett a kormány irányába azzal, hogy megköszönte Orbán Viktor – megkésett – reagálását a Gyöngyösi-beszéd ügyében, hiszen ez elmondása szerint nem kegy, hanem a miniszterelnök kutyakötelessége. Feldmájer válaszában kifejtette, korábban egyedül Gyurcsány Ferenctől tapasztalt kellő kiállást hasonló ügyekben, ezért ez korántsem tekinthető megszokottnak.

A közgyűlés már-már unalomba hajlóan békés hangulatban telt, Kardos Péter főrabbi záró imájában ki is emelte: régen tapasztalt ennyire konfliktusmentes összejövetelt, amit a hanuka utolsó napjának is tulajdonított.