Mitől válhatna a Jobbik a civilizált, demokratikus közélet részévé?

Vona Gábor, a Jobbik elnökének hanukai üdvözlete nagy visszhangot váltott ki.

Az utóbbi években a Jobbik pártvezetése részéről – legalábbis a nyilvánosság előtt – csökkenő mértékű antiszemitizmusból és rasszizmusból többen messzemenő következtetéseket vontak le.

A legutóbbi hetekben például azt, hogy a Jobbikkal – melyet korábbi neonáci eszméi, szimbolikája, és agresszív fellépése miatt a demokratikus gondolkodású erők többsége politikai karanténba kívánt zárni, és minden kooperációt megtagadtak vele – ma már választási együttműködés, technikai koalíció, stb. formájában együtt lehet, sőt együtt kellene működni a demokratikus közéletet eltorzító, a gazdaság működését korrupt módon befolyásoló hatalom leváltása érdekében.

Az ellenzék tehetetlensége a bebetonozott kormánytöbbséggel szemben, a szinte fóbiává váló ellenérzések a hatalom gyakorlóival kapcsolatban, kétségbeesett, morálisan nehezen igazolható lépésekre késztetnének egyeseket a Jobbikkal való együttműködés terén.

A Jobbik súlyos felelősséget visel azért, hogy az antiszemita nyelv legitimmé vált a magyar közbeszédben, és társadalmi tudatformáló, ideológiai szervezőerővé vált.

Nem kerülte el természetesen figyelmünket a Jobbik lassú változása, a legszélsőségesebb személyek egy részének kizárása a vezetőségből, és az agresszív antiszemita hang visszaszorulása. Ugyanez a folyamat az elmúlt másfél évtizedben, többé-kevésbé hasonló módon lezajlott a nyugat-európai szélsőjobboldali pártoknál, bár azok előrébb járnak, és messzebb jutottak a magyar szélsőjobboldalnál.

A Jobbik civilizált, demokratikus politikai erővé válásához, és a velük folytatott eszmecseréhez szükséges minimális közös nevező még nem alakult ki. Ehhez szükséges volna, hogy a Jobbik mint politikai párt, illetve mértékadó fórumai, korábbi nézeteikkel szembefordulva

– tegyék világossá álláspontjukat a Holokauszt emlékezetével és az azzal összefüggő állami felelősségvállalással és feladatokkal kapcsolatban az euroatlanti világban elfogadott normák szerint;

– juttassák világosan kifejezésre pártjuk elítélő viszonyát a nyíltan antiszemita, rasszista csoportosulásokhoz és fórumokhoz;

– fogalmazzák meg világosan álláspontjukat Izrael Állam létjogosultságáról, valamint a nyugati világ értékeit fenyegető iszlám fundamentalizmussal és a terrorral szemben.

Amennyiben ez megtörténik – és a fordulat nem csupán időleges lesz, hanem tartós, felelős magatartássá, normává válik a Jobbik minden hangadója és hivatalos fóruma számára a hitelesség megalapozásáig –, akkor kialakulhat az esetleges párbeszédhez szükséges feltételrendszer.