Komoróczy Géza vitája György Péterrel az ELTE emlékművéről
Az ELTE hebraisztika emeritus professzora az ELTÉ-n rendezett szimpóziumon szólalt fel.
Az ELTE BTK Trefort-kerti épületének téglái között egy éve avatták fel azt a Bevésett nevek címet viselő 280 méter hosszú és egy centiméter széles bronzcsíkot, amelyen 198 név olvasható – a második világháborúban, a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborban, üldöztetésben, katonatisztként vagy polgári személyként meghalt oktatók, hallgatók nevei.
Az emlékmű átadását tavaly tudományos konferencia kísérte, ezeket az előadásokat rendezték most kötetbe, és mellé tették az építészeti ötletpályázatra beérkezett, meg nem valósult művek koncepcióját is. A könyv bemutatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszélt – az Origo.hu tudósítása szerint túl hosszan, és az emlékmű témájától messze kalandozva.
„Komoróczy Géza egyszer csak odasétált a mikrofonhoz, és egy zsidó hagyományra hivatkozva – miszerint indokolt esetben megszakítható még egy istentisztelet is – különvéleményt jelentett be. Komoróczy szerint komoly probléma van az emlékművel.
Hiányzik a héber felirat
A legnagyobb baj, hogy a magyar, angol és Braille-írásos szöveg mellett héberül semmi sem szerepel az emlékművön.
A 78 éves hebraista, asszirológus és történész állítása szerint a bronzcsíkon szereplő 198 személyből 188 a nyilvános adatok szerint zsidó volt. Továbbá mintegy 70 rabbi van köztük, akik héberül olvasták az imakönyvet. Többek leszármazottja Izraelben él ma, mondta.
A másik probléma, hogy bizonyos nevek mögött szerepel a civil áldozat kitétel. Ez értelmetlen megkülönböztetésnek tűnik Komoróczy szerint, hiszen a zsidóként elvitt magyar állampolgároknak, akik koncentrációs táborban haltak meg, jó része szintén civil volt.
A héber szöveg hiányát Komoróczy már tavaly is jelezte a konferenciát bevezető előadásában, azonban egy beszámoló szerint akkor még úgy tudta, a felirat technikai okokból hiányzik, és a jövőben fel fog kerülni.
Iróniamentesen mondom
„Köszönöm Komoróczy Géza magánvéleményének nyilvános elhangzását. Ezt iróniamentesen mondom” – ragadta magához a szót György Péter. Miközben a kötetről beszélt, mondandójába mégis beleszőtt egy választ a kritikára: „nem írtuk fel az emberek származását, mert „itt a származástól függetlenül sorsközösségről van szó.” – idézi az origo.hu György Péter, az emlékmű kezdeményezőjének reakcióját.
Címkék:György Pétetr, Komoróczy Géza