Jelentés az európai zsidó közhangulatról nyolc európai országból

A válaszolók háromnegyede szerint az utóbbi öt évben rosszabbodott a helyzet. 

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) ma délelőtt tették közzé azt a dokumentumot, amelynek hivatalos neve: „Zsidók hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai az Európai Unió tagállamaiban.” A jelentés készítői nyolc európai országban tudakolták a zsidó lakosok véleményét arról, mekkora problémának érzik hazájukban az antiszemitizmust.

A felmérést 2012 szeptemberében és októberében végezték 5900, saját bevallása szerint zsidó személy közreműködésével. Az interneten készült felmérés ugyanakkor – jegyzik meg a kutatásról készült beszámolóban – nem nyújt olyan véletlenszerű valószínűségi mintát, amely megfelelne a reprezentativitás statisztikai kritériumainak.

A kutatás főbb eredményeit a vele egy időben közzétett sajtóanyag így foglalja össze:

• A válaszadók 66%-a szerint országában nagy probléma az antiszemitizmus, 76% pedig azt mondta, hogy az utóbbi öt évben akutabb lett a helyzet.
• A felmérést megelőző 12 hónapban az összes válaszadó 21%-a tapasztalt verbális sértéssel, zaklatással, illetve fizikai támadással járó antiszemita esetet vagy eseteket. Az elmúlt évben a válaszadók 2%-a volt áldozata antiszemita indíttatású személyes támadásnak.
• A bejelentések száma elmarad a valóságtól: az antiszemita zaklatás áldozatainak 76%-a a legsúlyosabb esetet nem jelentette be a rendőrségnek vagy más szervezetnek.
• ·A nyilvántartásba vett esetek száma elmarad a valóságtól: a korlátozott adatgyűjtési mechanizmusokból következően az antiszemita támadások sok EU-tagállamban nem teljes körűen kerülnek be a nyilvántartásba.
• A vizsgált országokban az antiszemitizmust tartották a negyedik legégetőbb társadalmi vagy politikai kérdésnek.
• A válaszadók háromnegyede tartja problémának az online antiszemitizmust.
• A felmérés alapján az országok között is jelentős különbségek vannak, ami gyakran a történelmük és hagyományaik különbözőségét, illetve az elmúlt évtizedek bevándorlási mintáinak eltérő alakulását mutatja.
  Például:
  – Az Egyesült Királyságban a válaszadók 9%-a nyilatkozta azt, hogy gyakran hallja „a zsidók tehetnek a jelenlegi gazdasági válságról” kijelentést, ezzel szemben Magyarországon ez az arány elérte az 59%-ot.
  – A felmérés szerint Lettországban csak a válaszadók 8%-a állította, hogy az izraeli–arab konfliktus nagymértékben befolyásolja a biztonságérzetét, Németországban viszont 28%, Franciaországban pedig már 73% volt ez az arány.

Néhány további adat a felmérésből

A válaszadók kétharmada (66%) szerint az antiszemitizmus problémát jelent a  felmérésben szereplő uniós tagállamokban. A  válaszadók háromnegyedének (76%) meglátása szerint az elmúlt öt évben az antiszemitizmus súlyosbodott a lakóhelye szerinti országban.

A felmérést megelőző 12 hónapban az összes válaszadó 26%-a tapasztalt szóbeli bántalmazást vagy zaklatást zsidó származása miatt – 4 %-uk tapasztalt fizikai erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést.

A válaszadók közel fele (46%) tart attól, hogy antiszemita szóbeli bántalmazás vagy zaklatás áldozata lehet a következő 12 hónapban, és egyharmaduk (33%) fél a fizikai erőszaktól ugyanezen időtartam alatt.

A válaszadók közel egynegyede (23%) mondta, hogy legalább esetenként nem látogat el zsidó eseményekre vagy helyszínekre, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott vagy útban odafelé. Az összes válaszadó több mint egynegyede (27%) legalább esetenként elkerül bizonyos helyeket lakóhelye környékén, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott.

A válaszadók egyharmada (33%) tapasztalt valamilyen antiszemita zaklatást a felmérést megelőző öt évben, és egynegyedük (26%) tapasztalt ilyen zaklatást a felmérést megelőző 12 hónapban.

A felmérés alanyai azt mondták, hogy a  felmérést megelőző 12  hónapban antiszemita megkülönböztetéssel leginkább a  munkahelyen (az adott időszakban munkahellyel rendelkező válaszadók 11%-a), illetve munkakeresés közben (a munkakereső válaszadók 10%-a), valamint az iskolában, illetve képzésen tapasztaltak (ezek a  területen a  válaszadók az őket személyesen és szülőként ért hátrányos megkülönböztetést is ide vehették – az iskolában tanuló vagy képzésen részt vevő válaszadók – illetve azok, akiknek gyermeke iskolában tanul vagy képzésben vesz részt – 8%-a érezte úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés érte az ezen a területen dolgozók részéről).

Az elmúlt 12 hónapban az összes válaszadó több mint fele (57%) hallotta vagy látta, hogy valaki azt állítja, a holokauszt csak kitaláció, vagy hogy eltúlozzák.

A fizikai erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést tapasztalt válaszadók közel kétharmada (64%) nem jelentette a legsúlyosabb esetet a  rendőrségnek vagy bármilyen más szervezetnek. Az elmúlt öt évben antiszemita zaklatást tapasztalt válaszadók háromnegyede (76%) nem jelentette a  legsúlyosabb esetet. Több mint négyötöde (82%) azoknak, akik úgy érezték, az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetésben részesültek zsidó származásuk miatt, nem jelentették a legsúlyosabb esetet.

A válaszadók körülbelül fele, térségtől függően 43–53%-a nem ismeri a  zsidókat a  hátrányos megkülönböztetés ellen védő  jogszabályokat. A válaszadók leginkább a foglalkoztatás terén ismerik a megkülönböztetés elleni jogszabályokat, és az áruk és szolgáltatások esetében, például egy üzlet, étterem, bár vagy szórakozóhely felkeresésekor biztosított védelemről tudnak a legkevesebbet.

*

Magyarországra vonatkozó adatok:

Magyarországon a válaszolók 57 %-a tart attól, hogy a következő 12 hónapban szóbeli inzultus érheti és 33 % tart fizikai agressziótól. A nyolc ország között – Franciaország és Belgium után – ez a harmadik legrosszabb arány. Ami pedig az antiszemita zaklatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatokat illeti, a magyarországi válaszolók 35 %-a számolt be ilyenről az elmúlt egy évre visszatekintve, és 43 %-a az elmúlt öt évre visszanézve. (Itt zaklatásnak minősül az internetes zsidózás is.)  Ez a legrosszabb arány a nyolc ország között.

Kovács András, a CEU professzora, aki részt vesz a vizsgálatban, a magyar adatokhoz a következőt fűzte hozzá: azokban az államokban, ahol erős az iszlám szélsőségesek oldaláról a fizikai fenyegetés, más a veszélyérzet, mint ott – ilyen Magyarország –, ahol elsősorban a verbális erőszak dúl. A politika szerepe az antiszemitizmus erősödésében kiemelkedő Magyarországon a felmérés szerint. Ennek Kovács András szerint az oka az, hogy egyedül nálunk van parlamenti frakciója egy nyilvánvalóan antiszemita pártnak. Ez erős félelmeket gerjeszt.

A teljes magyar nyelvű dokumentum elérhető itt.

Kapcsolódó cikkünk egy friss antiszemitizmus-felmérésről Magyarországon: Antiszemita Bestiárium