Az elfojtott identitás

Gerő András és a Mazsihisz 1%-os kampánya

Gerő András erősen támadó hangvételű cikke, mely a Mazsihisz 1%-os kampányát bírálta, a legérzékenyebb pontokat találta el, így érthetően erős visszhangot váltott ki az érintettek részéről.

Gerő hivatkozása a második parancsolatra nem túl ízléses: azt sugallja, hogy a Mazsihisz egy kis pénzért a saját vallási parancsait is áthágja. Másutt kilóg a politikai lóláb: a szerző, aki a Sorsok Háza projektben fontos szerepet tölt be, megkérdőjelezi a projektet ellenző Mazsihisz emlékezetpolitikai kompetenciáját. (Nem először: lásd például itt és itt.)

De az általa exponált központi probléma megkerülhetetlen: a kampány arcaiként felhasznált tíz történelmi személyt nem köti össze más, csak az, hogy zsidó felmenőtől születtek. Hárman közülük, saját választásuk alapján, a katolikus vallást követték. Vajon mi predesztinálja őket arra, hogy a neológ zsidóság egyszázalékos kampányának arcai legyenek?

Gerő úgy érvel, hogy a Mazsihisz a származást a szabad identitásválasztás fölé helyezi, ez pedig a demokráciában tarthatatlan. De a lényeg nem ez.

Az a logika, ami a kiválasztott tíz embert, a zsidó származáson túl összeköti, a Holokauszt logikája. Ezeket az embereket a nácik és magyar kiszolgálóik mind halálra szánták, és legtöbbjükön, köztük éppen a két katolikus hitű irodalmáron, Radnóti Miklóson és Szerb Antalon ezt be is teljesítették – vagy beteljesítették volna, ha élnek. (Korányi Frigyes, Pulitzer József, Vázsonyi Vilmos és Weisz Manfréd ekkor már nem élt.) Ez teszi őket zsidóvá, visszamenőleg. Ezt egyébként – mi mást tehettek – ők is elismerték. Szerb Antal naplóbejegyzése 1942 novemberéből: „Megtaláltam a definíciómat: magyar anyanyelvű zsidó vagyok”.

Aki a Holokauszt áldozata lett, az ma mártír és szent. Akire a nácik megalázó bélyegként sütötték a zsidóságot, annak homlokán a bélyeg (ha még életben van) csillaggá változott. A mai Európában talán senkit nem illet meg olyan mély tisztelet, mint a Holokauszt túlélőit. Akinek vére mindenki másnál olcsóbb volt hajdan, az ma a legmagasabb piedesztálra emeltetik. Amikor Inge Deutschkron, a Holokauszt túlélője, Auschwitz felszabadításának emléknapján beszédet mondott a német parlamentben, az államelnök, a kancellár és a parlamenti elnök vezette őt a szószékre. A hajdan zsidónak bélyegzettek ma a zsidóság szentjei. Ebből a szentségből minden áldozat részesedik – azok is, akik történetesen más hitet vallottak. Edith Steint, a zsidó halált halt katolikus apácát a katolikus egyház a maga hagyománya szerint is szentté avatta.

Mindezeket ma nem mindenki tudja, de szinte mindenki érzi. A Mazsihisz kampányának megtervezői is talán inkább érezték, mint tudták. A Holokauszt emlékév szelleme hatotta át őket – anélkül, hogy ez tudatosult volna bennük. Ez az egyetlen logika, ami a kampány részévé teheti a katolikusnak keresztelt Szerb Antalt vagy a vallási téren nem buzgó Rejtő Jenőt. Ők a zsidóság mártírjai, az ő szent emlékükért támogassátok azokat, akik ma életben tartják a zsidóságot!

Ezért téved Gerő András, aki csak a pénzéhséget akarja látni mindebben, és ezért a mély sérelem a megbíráltak részéről.

Ez volt a kampány ki nem mondott, és valószínűleg nem is tudatosodott üzenete. Mert egyébként értelmetlen a felhívás: Petschauer Attila remek vívó, Radnóti meg remek költő volt, de miként következik ebből, hogy a Mazsihisz kapja adónk egy százalékát?

A tudatos üzenet így szól: „A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt.” A Vészkorszakot, minden bizonnyal tudatosan, kihagyták a szlogenből, de az a sorok között ott rejtezik.

A Mazsihisz túl akart lépni a Holokauszt emlékén, de az fogva tartja. Csakúgy, mint a magyar zsidóság nagy részét. A jövőorientált, profi módon kivitelezett PR-kampányról kiderül, hogy mélyen és tudattalanul a Vészkorszak emlékében gyökerezik. A halottak nincsenek elgyászolva, a félelmek nincsenek eltemetve. A magyar zsidó identitás mindenekelőtt Holokauszt-identitás. Az emlékév rengeteg eseménye ráirányította a figyelmet a Vészkorszakra, az érzelmeket felkavarta, de katarzist és megbékélést nem hozhatott. Ez valószínűleg nem is lehetséges.

*

Kapcsolódó cikk: Frölich Róbert: Válasz Gerő Andrásnak