Antiszemita Bestiárium

 Új felmérés, új adatok. Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről. 

A megkérdezettek 28 százaléka számára nem rokonszenvesek a zsidók, 34 százalék számára viszont igen. A „finomabb” összeesküvés-elméletes antiszemitizmus mögött azonban jóval könnyebb többséget kimutatni. A magyar antiszemitizmus körül az utóbbi években megélénkült hazai és nemzetközi közbeszédben egyszerre van jelen a bagatellizálás és a hiszterizálás, ami megnehezíti a tisztánlátást. Milyen és mennyire elterjedt valójában az antiszemitizmus Magyarországon? Erre a kérdésre igyekszünk adunk választ saját kutatásaink és korábbi vizsgálatok alapján.

1)      Az antiszemitizmus nem egydimenziós jelenség. Nincs még egy olyan előítélet, ami pszichológiai élmény-jellegét, hatását és kifejezésmódjait tekintve ennyire sokszínű és változatos lenne. Kutatásunkban az antiszemitizmus két típusát vizsgáltuk: Az archaikusabb ellenségeskedést kifejező nyílt, érzelmi alapú, „zsigeri”, elutasítást és a vélekedések formájában megjelenő antiszemita összeesküvés-elméleteket. A kettő társadalmi bázisa, elterjedtsége és politikai háttere merőben eltérő.

2)      Az antiszemitizmus megosztó. Szemben a cigányellenességgel, melyet korábbi kutatásaink szerint gyakorlatilag politikai táborokon és társadalmi csoportokon átívelő társadalmi konszenzus övez, a zsidókhoz való viszony sokkal polarizáltabb: nemcsak az antiszemiták, de az anti-antiszemiták (filoszemiták) tábora is erős és népes.

  3)      A többség Magyarországon nem meggyőződéses, nyílt antiszemita. Gyakorta elhangzik az a vélekedés itthon és külföldön is, hogy az antiszemitizmus a többség ideológiája. A „zsigeri” antiszemitizmusra ez bizonyosan nem igaz: Kovács András 2011-es kutatásai alapján például a nyílt antiszemiták aránya (akik szerint „a zsidók ellenszenvesek”) nem haladja meg a társadalom egynegyedét. A Political Capital 2013 júliusában végzett felmérése szerint (melynek eredményei a magyar internetező népességre vonatkozóan reprezentatívak) a megkérdezettek 28 százaléka számára nem rokonszenvesek a zsidók, 34 százalék számára viszont igen. A „finomabb” antiszemita összeesküvés-elméletek mögött azonban jóval könnyebb többséget kimutatni.

A „zsigeri” antiszemitizmus különböző szavazótáborokban

	Ellenszenvezők	Semlegesek	Rokonszenvezők	Nem tudja/Nem válaszol
A teljes mintában	28	26	34	12
Fidesz-KDNP (N=261)	33	27	22	18
MSZP (N=56)	31	15	45	9
Jobbik (N=129)	75	15	7	3
E14-PM (N=107)	14	26	48	12
LMP (N=37)	14	37	36	13
DK (N=49)	14	33	48	5
Bizonytalanok (N=333)	10	31	44	15

4)      Az antiszemitizmus az elmúlt években jelentősen nőtt Magyarországon. A kétezres évek első évtizedének végén jelentősen növekedett mind a zsidókkal szembeni ellenszenv, mind a szélsőséges, akár a diszkriminációt is támogató antiszemiták aránya. Az antiszemitizmus hullámzásában bár van szerepe a gazdasági válságoknak, azok hatása nem automatikus, hanem leginkább a helyi politikai kontextustól függ. Főként attól, hogy van-e olyan politikai erő, mely a gazdasági-társadalmi válságok okaként a zsidókat jelöli meg.

5)      Az antiszemitizmus politikailag érzékeny. Az antiszemitizmus politikailag indukált jelenség: a politikai pártok között jelentős eltérések mutathatóak ki az előítéletes és az összeesküvéses antiszemitizmus terén. Míg a Jobbik és a Fidesz szavazói az előítéletes antiszemitizmusban nagyon távol vannak egymástól (a Fidesz és az MSZP szavazói pedig viszonylag közel), az összeesküvéses antiszemitizmus terén a jobboldali pártok közti különbség jóval kisebb (ld. a lenti ábrát).

6)      Az antiszemitizmus fő veszélye nem az erőszak. Az antiszemitizmus még a sajnálatos módon növekvő számú erőszakos atrocitás ellenére sem nevezhető hétköznapi emberi kapcsolatokban megnyilvánuló problémának – szemben például a cigányellenességgel, mely az etnikai erőszak kockázatát hordozó konfliktusokban nap, mint nap jelen van a társadalom egyes tagjai között. Az antiszemitizmus sokkal inkább szimbolikus ideológiai funkciót tölt be, és éppen ezért könnyebb is (lenne) politikailag kezelni.

 

Összeesküvés-elméletek és antiszemita összeesküvés-elméletek a pártok szavazótáborában

7) Az antiszemitizmus nem elsősorban a zsidóságra nézve veszélyes. A jelenlegi magyarországi antiszemitizmus erősödésével nem az 1930-as évek tértek vissza, nincs veszélyben a zsidóság fizikai és vagyoni biztonsága, a zsidóellenesség célja nem is elsősorban az erőszakra és közvetlen diszkriminációra való buzdítás, hanem egy torz, önfelmentő ideológiai magyarázat megalkotása. Az antiszemitizmus a „nemzet ópiuma”, amely minden problémát és kudarcot eltol magától, és azokért a „zsidó világösszeesküvést” teszi felelőssé. Ezzel zártabbá, arrogánsabbá és paranoiddá teszi a nemzeti közösséget, megakadályozza, hogy az a politikai és történelmi hibákból tanulva fejlődjön.

*

A kutatás alapját egy július 4-17. között végzett online kitöltős felmérés adja. Az így 1000 fős adatbázis a (a felnőtt lakosság 58 százalékát jelentő). internetezők a csoportjára, mint alapsokaságra nézve reprezentatívnak tekinthető.. A teljes felnőtt lakosságra reprezentatív kutatásokkal való összevetés során figyelembe kell venni, hogy az internet-reprezentatív mintában jelentősen felülreprezentáltak a fiatalok, a 60 év feletti korosztály pedig csupán 9 százalékkal képviselteti magát. A legmagasabb iskolai végzettség vonatkozásában is jelentősen eltér a internet-reprezentatív minta eloszlása. A teljes felnőtt mintához viszonyítva az internetező lakosságban az általános iskolai végzettségűek aránya csupán mintegy hatoda, a középfokú végzettségűek részaránya ugyanakkor két és félszerese, a diplomásoké pedig másfélszerese. Korábbi kutatások alapján mindkét háttérváltozó erősen befolyásolja az antiszemitizmussal kapcsolatos véleményeket. Ezek alapján a korosztályi eltérések inkább növelhetik, az iskolai végzettség esetében tapasztalt eltérések pedig csökkenthetik az antiszemitizmusra vonatkozó arányokat a jelen mintában. Fontos ugyanakkor az internetes minta jellege is. A Tárki korábbi vizsgálatain végzett összehasonlítás arra utal, hogy a rendszeres internethasználók némileg toleránsabbak, mint a reprezentatív minta átlaga, így nincs okunk feltételezni, hogy az antiszemitizmusról itt bemutatott adatok erősen „felfelé” torzítanának. Fontos továbbá (és ezért is érdemes ezt a kérdést az internetes mintán vizsgálni), hogy mivel az antiszemitizmus legfőbb fórumai az interneten lelhetők fel, a rendszeres internetezők körében az antiszemitizmus magasabb lehet. Az adatgyűjtés során a kiinduló címlistát a Tárki 8000 fős e-mail adatbázisa jelentette (ők egy korábbi személyes adatfelvétel során adták meg az elérhetőségüket). A kapott minta utólagos súlyozással életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint a Tárki háromhavi összevont Omnibusz adatbázisában szereplő 18 éves és idősebb internetező lakossághoz lett illesztve.

 

A felnőtt és az internetező felnőtt lakosság demográfiai eloszlása

(százalékos arányok a KSH adatai, illetve az összevont Omnibusz adatbázisa alapján)

A friss kutatásról szóló teljes írást és az adatok részletes összefoglalóját a Szombat októberi számában olvashatják. A cikkben szereplő kutatási adatokat a szerzői jog védi. Bármilyen célra való felhasználásuk csak a forrásra való hivatkozással lehetséges.

Kapcsolódó cikkek:

Az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben – Interjú Kovács Andrással

Nő az antiszemitizmus – ki és mit tesz ellene? Az ADL felmérésről