A Chabad-EMIH bevásárolna a médiapiacon?

Mégis, kinek a médiuma?

Először a Klubrádió 40 milliós tőkeemelésekor tűnt fel a Brit Média Befektetési Kft, egy újonnan (és feltehetőleg ebből a célból) alapított cég, melynek többségi tulajdonosa egy Brit Europe nevű, Brüsszelben bejegyzett alapítvány. Utóbbi volt az, amely az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) idős-otthonainak megvásárlásakor biztosította a pénzügyi hátteret. A Brit Média Befektetési Kft kisebbségi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója az EMIH-hel bensőséges kapcsolatban álló Megyeri András Jonatán, a TV2 volt munkatársa.

A hírekben általában azt említették, hogy Megyeri a Mazsihiszhez tartozó, lágymányosi Bét Sálom zsinagóga vezetőségi tagja, ami igaz, de

a lényeget illetően inkább fedőtörténetnek tűnik:

a Mazsihisznek semmi köze az említett cégekhez, és az sem valószínű, hogy Megyeri András a saját szakállára kezdeményez ilyen nagyszabású üzleteket. A pénzügyi hétteret itt is a Chabad-EMIH-hez köthető Brit Europe biztosítja.

Az újabb hírek már arról szólnak, hogy a Brit Média Befektetési Kft. az Origo internetes portál megvásárlására esélyes cégek között szerepel. Mint ismeretes, az Origo főszerkesztőjét nem olyan régen a tulajdonos elbocsátotta, a szerkesztőség jelentős része pedig távozott a főszerkesztővel. Az elbocsátás hátterében sajtóhíradások az Origo kormánykritikus írásait sejtették, amit a tulajdonos, a Magyar Telekom nem szívlelt, mivel egyéb érdekeltségei a magyar kormányhoz fűződő jobb viszonyt tették szükségessé.

Az ennek következtében megingott hírportált próbálja megszerezni most, más befektetőkkel versengve a Brit Média Befektetési Kft.

A magyarországi egyházak is megjelentek az utóbbi években a modern médiapiacon. Rádiót, honlapokat, hetilapokat működtetnek, de tágabb fókuszú politikai médiája csak a Hit Gyülekezetnek volt eddig, amelynek hagyományai nem annyira a tekintélyelvű Magyarországon, hanem az amerikai karizmatikus protestáns szellemiségben gyökereznek. Ez a felekezet adja ki a Hetek politikai hetilapot, és működteti a – szintén elsősorban közéleti és politikai kérdésekkel foglalkozó – ATV-t, amelyekben a vallási üzenet csak másodlagos (noha fontos) szerepet játszik. Ezek a médiumok teljes világképet kínálnak vallásról, közéletről, világpolitikáról, stb.

A Chabad Lubavics kelet-európai gyökerű, de amerikai központú mozgalomként az elkötelezett vallásosságot hasonlóképpen hatékony menedzseri munkával és politikai pragmatizmussal párosítja. Magyarországi működésének 25 éve alatt komoly intézményrendszert és kapcsolati hálót épített ki, és feltehetően elérkezettnek látta az időt, hogy ezt a médiapiacra is kiterjessze. A Klubrádió és az Origó nehéz helyzetét látva a Chabad-EMIH jól észlelte a piaci lehetőséget.

A fenti sorok persze saját következtetéseink, mivel a Brit Média Befektetési Kft ügyvezető igazgatója minden kötődést tagad cége és az EMIH között. Így volt ez már 2011-ben is, amikor Megyeri András a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kurátorai között bukkant fel, méghozzá a „tudomány és a közélet kiemelkedő képviselői” kategóriában. E meglepő fordulatot is a Chabad-EMIH befolyásával magyarázták, ám Megyeri akkor is azt válaszolta, amit most is fenntart: „Slomó barátja vagyok, de nem Slomó embere.”

A Chabad-EMIH médiapiaci szándékairól

e-mailben kérdeztük Köves Slomót és Megyeri Andrást. Levelünkre utóbbi válaszolt, leszögezve, hogy Köves Slomónak nyilván tévedésből küldtük el kérdéseinket. Választ nem kaptunk, de Megyeri András az Origo.hu-n azóta megjelent nyilatkozatát ajánlotta figyelmünkbe, ahol szóba kerül az is, hogy a Brit Europe vezetője bizonyos Robert Izsak, de személyéről, kapcsolatrendszeréről több információ nem jelenik meg.

Információink szerint Robert Izsak valójában a New York-i születésű, de erős magyar kötödéssel rendelkező Izsák Róbert, aki Budapesten egy Chabad rabbi  tanítványa volt, és Amerikában is lojális a Chabad mozgalomhoz. Ottani üzleti kapcsolatait, köztük igen vagyonos személyeket mozgósított a Chabad magyarországi projektjei érdekében, s ezek csatornázása végett jegyezték be Brüsszelben a Brit Europe alapítványt.

Ez tehát az a hiányzó szál, amit végig lehet követni a Klubrádióban részesedést vásárló cégtől, a mögötte álló, Brüsszelben bejegyzett alapítványon át a Chabad Lubavics mozgalom magyar szárnyáig.

A fentebb említett, Origonak adott interjúban azt mondja Megyeri András, hogy az 5 százalékos tulajdoni rész megszerzése a Klubrádióban az „első kör”, továbbá, hogy nem politikai, hanem kizárólag üzleti okokból

szükség lesz némi „finomhangolásra”.

Fenntartva álláspontunkat, hogy a nagyralátó médiapiaci terveknek nem egy személyben Megyeri András, hanem a Chabad-EMIH a spiritus rectora, a következőket gondoljuk.

A Chabad-EMIH háttérbeli megjelenése a médiapiacon számottevő hatást gyakorolhat nem pusztán egy-egy műsorra (nyilván lesz olyan, mely a zsidó közösség szellemiségét tükrözi), hanem a későbbiekben, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a részesedés esetleges növekedésével a Klubrádió egész szellemiségét is befolyásolhatja. Ha pedig az Origot is sikerült megvásárolnia a Chabad-EMIH-hez kötődő befektetési cégnek, érdekes fejleményeknek nézhetünk elébe.

A Chabad-EMIH nyilván erősítené a befolyása alá került médiumokban a neokonzervatív szellemiséget, az Izrael-barát irányultságot, a vallási értékek propagálását, a zsidósággal kapcsolatos ismeretterjesztést, s magyar belpolitikai kérdésekben, nagy valószínűség szerint, a korábbi élesen kormánykritikus, baloldali irányultság felől, némileg a közép felé mozdítaná el a hangvételt. Miközben nem veszítenék el szabadságukat és kormánykritikus jellegüket, nagyobb felületet kínálnának a jobboldali megszólalóknak is. Olyasfajta változásokat sejthetünk, mint amik néhány éve az ATV esetében is végbementek. Mindez akár a hallgatottság/olvasottság növekedésével, a piaci pozíció erősödésével is járhatna, a Klubrádió mostani, radikálisan baloldali, liberális szemléletétől mindenesetre elmozdulást jelentene. Idő közben a Népszabadság azt adta hírül, hogy

Schmidt Mária is médiacéget alapított,

ő is érdeklődik az Origo, valamint a Heti Válasz iránt. Megyeri András cégének tehát még koránt sincs nyert ügye. Ha netán Schmidt veszi meg a médiumokat, inkább valószínűsíthető a jobboldalhoz lojálisabb hangütés.

Talán összefügg a fentiekkel, hogy a minap Köves Slomó úgy fogalmazott a – szintén pénzügyi nehézségekkel küszködő és megszűnés fenyegette – Új Kelet, izraeli magyar nyelvű lap helyzetére utalva, és „Izraelben élő magyarságot” emlegetve: „érdemes talán befektetni ebbe a nagy múlt lapba azoknak, akiknek fontos ez az ügy.” Megfogalmazása az „izraeli magyarságról” általában eltér a magyar zsidók terminológiájától és az izraeli magyar ajkú zsidók önképétől is, egybecseng azonban a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseivel.