Saját emlékművet állít az ELTE a második világháborús halottainak
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak.
„Szembesülni kell vele, hogy ide járni milyen hagyományokat hordoz magában, a dicsőséges és a szégyenteljes napokkal egyaránt” – fogalmazta meg Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja a motivációt. „Kell, hogy tükröt tartsunk magunk elé olyan kérdésekben, amiről senki nem szeret beszélni. Hogyan bántunk mint egyetemi bölcsészkar a diákjainkkal egy olyan országon belül, ahol a kirekesztésnek már volt hagyománya. Ezt a széles nyilvánosság november 13-án fogja megtudni a konferenciánkon, és lesznek gyászos mondatok” – vetítette előre.
A nyertes pályamű.
Az építészeti jellegű emlékmű felállítását megelőző kutatások tavaly nyár óta folynak, mivel az egyetem halottainak igen jelentős részét eddig nem ismerték név szerint, sírjuk ismeretlen helyen van. „Az egyetem kertje lesz az a tér, ahol hosszú évek után ki-ki (áldó imádság mellett) elolvashatja a nevüket. Ismert és ismeretlen emberek sorsa idéződik fel, akik egykor talán ismerték egymást, szerették egymást, s most a haláluk után évtizedekkel ismét egymás mellé kerülnek, ahogyan egykor együtt éltek ezen az egyetemen” – fogalmazta meg György Péter egyetemi tanár a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, aki a projekt művészeti vezetője.
A kutasok eredményeit november 13-án és 14-én egy konferencián ismertetik, amelynek keretén belül emlékeznek meg a holokausztról a bölcsészkaron. Az eredményeket egy György Péter által szerkesztett kötetben jelentetik majd meg.
A második világháborús emlékmű állítását a kari tanács egyhangúlag támogatta. Az egyetem az Építész Mester Egylet Mesteriskolát kereste meg a pályázattal, amelyik az egyik legnagyobb múltú, habár nem akkreditált posztgraduális intézmény építészek számára. Ennek mesterei és hallgatói készítették a hat csapattól beérkezett kilenc pályamunkát.
A zsűri a Róth János, Szabó Levente, Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Szigeti Nóra és Lukács Eszter alkotta csapatot díjazta első hellyel, így a „Névsor a fugákban” című pályamű valósul meg a kampuszon. „Megengedő, szabad olvasatú emlékműre van szükség, mert egy közösség múlt iránti felelőssége nem ruházható át emlékművekre, továbbá az emlékezés személyes, ezért nem történhet központosított és egyértelmű üzenettel” – mondta a nyertes csapat képviselője a koncepcióval kapcsolatban.
György Péter beszéde itt olvasható.
