A Mazsihisz és az EMIH megállapodott a Vasvári utcai zsinagógáról
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), bérleti szerződés keretében, 25 évre átengedte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) részére a Vasvári Pál utcai zsinagóga használatát.
Fotó: zsinagogak.hu
Ezzel jogilag is rendeződött a BZSH és a Vasvári Pál utcai közösség viszonya, a megállapodás mindkét fél számára tiszta helyzetet teremt.
Hosszú éveken át sok vitára adott okot a Vasvári Pál utcai zsinagógakörzet által használt ingatlanegyüttes rendezetlen jogi helyzete. A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tulajdonában álló zsinagógát használó közösség eredetileg a neológ irányzathoz tartozott, az elmúlt évtizedekben azonban már, Baruch Oberlander rabbi hatására, a Chabad hászidizmus tradíciói szerint működött.
A magyarországi Chabad 2004-ben Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) néven önálló egyházzá alakult. Ennek ellenére Oberlander rabbi közössége tovább használhatta a BZSH Vasvári Pál utcai ingatlanjait, azonban a neológ közösség értékeit és a rabbiság döntvényeit nem fogadta el, az ingatlan használatával járó terheket nem vállalta.
Mindeközben az EMIH-es közösség formálisan a BZSH taghitközsége maradt, küldöttei szavazati joggal rendelkeztek nem csak a BZSH, hanem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) közgyűlésében is.
Az ellentmondásos helyzetet a BZSH 2016. januári közgyűlése oldotta fel azzal, hogy a BZSH körzetei közül megszüntette a Vasvári Pál utcai körzet BZSH-n belüli körzeti jogállását.
A most aláírt megállapodás átfogó, 25 évre szóló egyezséggel zárult, amelynek keretében a BZSH a Vasvári Pál utcai ingatlan zsinagógáját jelképes áron adja bérbe a Chabad-közösségnek.
A több évtizedes konfliktust tárgyalásos úton történt rendezését a MAZSIHISZ példaértékűnek tekinti. Jelentős gesztusnak tartja, hogy legnagyobb taghitközsége, a BZSH, a helyzet további élezése helyett, hosszú távra nyújt lehetőséget a hitélet gyakorlására az EMIH-nek.
A Vasvári Pál utca 5. számú ház udvarán található zsinagóga 1887-ben, Fellner Sándor tervei alapján, a Budapesti Talmud Egylet számára épült. A templom stílusjegyeit tekintve változatos: neogótikus, korai szecessziós és neoreneszánsz jegyeket ötvöz. A zsinagóga köré U alakban épült lakóházat egykoron a közösség tagjai lakták.
