Talmud-mánia Olaszországban

Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.

A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második legfontosabb szövegnek két változata van: a Jeruzsálemi Talmud, amelyet a IV. században fejeztek be, és a Babilóniai Talmud, amely hozzávetőleg egy évszázaddal későbbről való. A Corriere della Serának nyilatkozó főrabbi, a bizottság elnöke elmondta: „Csak a jelentősebb, teljesebb és többek által tanult Babilóniai Talmud fordításával foglalkoztunk, amely maga is óriási vállalkozás. Ám a múltban mások is lefordították ezt angolra és németre, így az olasz fordítás is megvalósítható.”

A tervek szerint harminc kötetesre bővítendő és a Giuntina kiadó gondozásában megjelenő mű első kötetét április 5-én mutatták be, és Rómában, az Accademia dei Linceiben^[1] átadták az olasz köztársasági elnöknek, Sergio Mattarellának. A Ros háSáná (újév) traktátus 450 oldalas a jegyzetekkel, tárgymutatóval és magyarázó táblázatokkal együtt.

A Talmud nyilván nem mindenki számára „fogyasztható”. „Azonban szükséges, sőt nélkülözhetetlen minden tudósnak, nem kizárólag a hebraisztika területén, aki elmélyülten szeretné megismerni azt a kulturális univerzumot, amit a Talmud rejt magában” – pontosít Di Segni rabbi.

A Talmud rengeteg olyan mondatot tartalmaz, amelyet gyakran használunk anélkül, hogy ismernénk az eredetét. Például: „Aki megment egy életet, megmenti az egész világot.”^[2] „A béke a Földnek olyan, mint az élesztő a tésztának.”^[3] „Ha én nem magamért, ki értem? Ha én csak magamért, mi vagyok? Ha nem most, mikor?”^[4]

Először 1484-ben Soncinóban jelent meg Talmud nyomtatásban, de azt teljes egészében csak 1523-ban adta ki Velencében Daniel Bomberg, aki csalóka neve ellenére antwerpeni keresztény nyomdász volt.

A szöveg olasz változata, melyet az eredeti szöveggel együtt adtak ki, az Oktatási Minisztérium (MIUR) 5 millió eurós támogatásából jött létre a miniszterelnökség, a MIUR, a Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) és az Olasz Zsidó Közösségek Uniója (UCEI) gyümölcsöző együttműködésében. Ötven szakértő-fordító dolgozott a köteten, ami 70 oldalt tartalmaz a Talmud majd hatezer oldalából. „A CNR egy olyan programot biztosított, amely lehetővé tette az online munkát helytől függetlenül, akár Olaszországban, akár az óceán másik partján” – meséli Di Segni rabbi. A nyomtatott változat mellett a jövőben elérhető lesz a mű digitális változata is.

*

Keresztények és zsidók kapcsolatának történetében a Talmud sok heves vitát okozott, amely gyakran zárult a kötetek nyilvános elégetésével (először 1244-ben) vagy a gettókban talált kötetek elkobzásával. Összefüggéseikből kiragadott idézetek szolgáltak a hitszegés vagy istenkáromlás vádjának alapjául. Annak ellenére, hogy csupán csak elszórtan, néhány töredékben esik szó egy bizonyos Jesu-ról (Jézus) és Mirjamról (Mária),^[5] illetve néhány nagyon homályos utalást tesznek evangéliumi személyekre („amelyek együttesen 2-3 lapot tesznek ki, a teljes szöveg egy ezrelékét” – magyarázza Di Segni rabbi), az elmúlt századokban a Talmud több cenzúrát és öncenzúrát szenvedett el. Lesz-e szó vajon Jesuról az olasz kiadásban? „A mi változatunk figyelembe veszi az eredeti szövegeket és a cenzorok közbeavatkozását, mivel azok is a történetének részét képezik” – erősíti meg a római főrabbi. „A kutató, vagy bármely érdeklődő, mindent meg fog találni a szövegben vagy a jegyzetekben.” Az egész munkát néhány év leforgása alatt végzik majd el, jelenleg 50 szakértő a teljes mennyiség negyedét fordította le, bár a munka befejezése még nem látható előre annak összetettsége miatt. De amint a Talmudban írják, „Nem rajtad áll a munkát befejezni, de nem áll szabadságodban, hogy kivond magad alóla.”^[6]

*

És hol tartunk egy hónappal az első kötet bemutatója után?

Olaszországban Talmud-mánia tört ki, írja a Corriere. Az első kötetet három nap alatt elkapkodták. „A teljes első kiadást, amit kétezer példányban nyomtattunk ki” – mondja Sulim Vogelmann, a Giuntina kiadó szerkesztője. „Ez a könyvpiac jelenlegi helyzetét és a mű jellegét tekintve kiemelkedő eredmény.” Vogelmann hozzáteszi, hogy „a szerkesztőségben elúsztunk a megrendelésekkel. A telefonok égnek. Mindenféle olvasók hívnak, nem feltétlenül vallásos szövegek kutatói vagy hebraisták. Mindegyikük tudni szeretné, hogy mikor lesz újra elérhető a könyv.” Peszách előestéjén jött ki a második kiadás, újabb háromezer példányban. Sajnos. Miért sajnos? „Mert már mindegyiket előjegyezték. Így kénytelenek vagyunk a harmadik kiadást beütemezni, ami igazán példa nélküli eset.” A vásárlók 70%-a a zsidó világon kívülről érkezik, ami az elmúlt években a zsidó kultúra iránt tanúsított kiemelt figyelemnek köszönhető Piperno professzorasszony szerint. „Nem szeretnék álszerény lenni, vegyük figyelembe, hogy a Talmudot Itáliában ötszáz éve nem nyomtatták ki, ellenben azóta a Campo de’ Fiorin elégették Rómában. Így elmondhatjuk, hogy ez jó ötlet volt a megfelelő pillanatban.”

*

Hogy megérthessük a dolog jelentőségét, érdemes a Talmud fordításainak történetét röviden áttekinteni. Az első teljes fordítás németül készült el a litván születésű Lazarus Goldschmidt jóvoltából, amit 1897-ben kezdtek el kiadni Lipcsében, és 1935-ben fejeztek be Londonban, Goldschmidt kivándorlása miatt. Az első teljes angol nyelvű változatot Isidore Epstein vezetésével adták ki a Soncinónál 1935 és 1952 között, ugyancsak Londonban. Jelenleg a két legismertebb és legjobb fordítás közül az egyik Adin Steinsaltzé, aki az eredeti szöveget modern héberre ültette át, és később ennek részleteit adták ill. adják ki angolul, franciául. A másik, jegyzetekkel, magyarázatokkal szintén részletesen ellátott változat az Artscroll kiadónál jelent meg, az angol mellett ivritül és franciául.

*

Magyarul soha nem készült teljes Talmud- fordítás. Molnár Ernő szerkesztésében 1921-ben adtak ki szemelvényeket a kor legnagyobb neológ rabbijai, ami a MEK-en elérhető. A másik jelentős gyűjteményt a nemrégiben elhunyt Dr. Domán István főrabbi készítette. A Szombat olvasói még Uri Asaf Misna-fordítását ismerhetik, ami jelenleg az első, Zeráim rendnél tart. A Misna Zeráim rendjét Widder Salamon is lefordította 1937-ben, az utóbbi 10 évben pedig sok Misna-traktátust is olvashattunk magyarul fiatal protestáns teológusok jóvoltából. A rend kedvéért említsük meg a magyar antiszemiták körében népszerű Luzsénszky Alfonz hírhedt Talmud-ferdítését, amit a szerző hasonlóan antiszemita német ferdítésekből ollózott össze. A Talmud magyar fordításairól Kertész István írt alapos cikket az 1981/82-es MIOK Évkönyben. – A szerk.

 

A Corriere della Sera két cikke nyomán (itt és itt) írta és kiegészítette Villányi Benjámin.

 

[1] 1603-ban alapított tudományos akadémia

[2] Szánhedrin 37a misnája alapján

[3] Derekh Erec Zutá, Perek háSálom

[4] Ávot I:14

[5] Szánhedrin 43a és Ávodá Zárá 17a

[6] Ávot II:21